A „méhkárosító” Növényvédő Szerek A Madárpopulációkat Is Sújtják
A „méhkárosító” Növényvédő Szerek A Madárpopulációkat Is Sújtják

Videó: A „méhkárosító” Növényvédő Szerek A Madárpopulációkat Is Sújtják

Videó: A „méhkárosító” Növényvédő Szerek A Madárpopulációkat Is Sújtják
Videó: Mit léptem, amikor azt mondták, bármikor leállhat a májam? (rheumatoid arthritis, ízület, Biologika) 2024, December
Anonim

Párizs (AFP) - A méhek megölésével már gyanúsított, úgynevezett "neon" növényvédő szerek a madárpopulációkat is érintik, valószínűleg azáltal, hogy megszüntetik az általuk táplált rovarokat - közölték szerdán egy holland tanulmány.

Az új cikk hetekkel azután jelenik meg, hogy egy 29 szakértőből álló nemzetközi testület megállapította, hogy a madarakat, a lepkéket, a férgeket és a halakat károsítják a neonikotinoid rovarölők, bár ennek a hatásnak a részletei vázlatosak.

Hollandia azon területeit vizsgálva, ahol a felszíni vizekben magas volt az ilyen vegyi anyagok, az imidakloprid koncentrációja, azt találták, hogy 15 madárfaj populációja évi 3,5 százalékkal zuhant vissza azokhoz a helyekhez képest, ahol a peszticid szintje jóval alacsonyabb volt.

A 2003 és 2010 között megfigyelt esés egybeesett az imidakloprid növekvő használatával - állapította meg Caspar Hallmann, a nijmegeni Radboud Egyetem vezette tanulmány.

A hivatalos adatok szerint 1994-ben Hollandiában engedélyezték e neonikotinoid éves felhasználását 2004-re több mint kilencszeresére növelték. Megállapították, hogy a vegyi anyag nagy részét túlzott koncentrációban permetezték be.

A szerzők azt javasolták, hogy a rovarok - a szaporodási időszakban alapvető táplálékforrás a tenyészidőszakban - kiirtásával befolyásolták a madarak szaporodási képességét.

A 15 megfigyelt madárfaj közül kilenc kizárólag rovarevő.

"A jövőbeli jogszabályoknak figyelembe kell venniük a neonikotinoidok ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges lépcsőzetes hatásait."

A neonikákat széles körben használják szántóföldi növények vetőmag-kezelésére. Úgy tervezték, hogy a növekvő magonc felszívódjon, és mérgező legyen a termést rágcsáló kártevők idegrendszerére.

A Nature kommentárjában Dave Goulson, a brit Sussex Egyetem biológusa szerint a neonikotinoidok hosszú távon hatással lehetnek a rovarpopulációkra.

A növényvédő szer hatóanyagának csak körülbelül öt százaléka szívódik fel ténylegesen - mondta.

A fennmaradó rész nagy része a talajba és a talajvízbe kerül, ahol hónapokig, sőt évekig fennmaradhat - több mint 1000 napba telhet, mire a koncentráció a felére csökken.

Ennek eredményeként a vegyszerek idővel felépülnek, ha a mezőket szezonálisan vagy évente permetezik - mondta.

A vegyi anyagot felvehetik a sövények és az azt követő növények gyökerei is, és a talajból átmossák a tavakba, csatornákba és folyókba, ahol a vízi rovarokat, a madarak és a halak táplálékát érintheti - mondta Goulson.

Hasonló bekapcsolási folyamatot látott, mint a DDT, egy hírhedt peszticid, amelynek környezeti kárai 1962-ben kerültek előtérbe Rachel Carson "Csendes tavasz" című vizsgálatának köszönhetően.

A neonikusokról folytatott vita az 1990-es évek vége óta tombolt, amikor a francia méhészek hibáztatták őket a méhcsaládok összeomlásáért.

2013-ban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kijelentette, hogy a neonikus növényvédő szerek "elfogadhatatlan kockázatot" jelentenek a méhek számára.

Ezt követően az Európai Unió megszavazta a méhek által látogatott három széles körben alkalmazott neon vegyi anyag virágos növényeken történő alkalmazásának kétéves moratóriumát.

De az intézkedés nem érinti az árpát és a búzát, és nem terjed ki a kertekben vagy közterületeken használt növényvédő szerekre sem.

A múlt hónapban a Fehér Ház megparancsolta az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA), hogy végezze el saját felülvizsgálatát a neonikotinoidok méhekre gyakorolt hatásáról.

Ajánlott: