Tartalomjegyzék:

A Nápolyi Masztiff Kutyafajta Hipoallergén, Egészségi és életre Szóló
A Nápolyi Masztiff Kutyafajta Hipoallergén, Egészségi és életre Szóló

Videó: A Nápolyi Masztiff Kutyafajta Hipoallergén, Egészségi és életre Szóló

Videó: A Nápolyi Masztiff Kutyafajta Hipoallergén, Egészségi és életre Szóló
Videó: Ezeknek A Kutyáknak A Tartása Számos Országban Be Van Tiltva 2024, November
Anonim

A fajta hatalmas erőműve, a nápolyi masztiff nehéz csontú és félelmet keltő kutya, amelyet a rómaiak tulajdonosok és vagyonok őreként és védelmezőjeként tenyésztenek. Ma a nápolyi masztiffot szeretetteljes családi háziállatnak és kiváló őrző kutyának tartják, de lehet, hogy nem keveredik jól az otthon más állataival.

Fizikai jellemzők

A riasztó megjelenésű nápolyi masztiff állítólag szándékosan tenyésztett a betolakodók megijesztésére. A kutya laza bőre, harmatfoltja és sötét szőrszíne (szürke, fekete, mahagóni vagy sárgásbarna) még nagyobbnak tűnik, mint amilyen valójában. Szükség esetén azonban hihetetlen gyorsasággal képes cselekedni.

Az óriási és izmos test jó a behatoló megdöntésére, míg hatalmas feje és hatalmas állkapcsa az ellenfelet tartotta vagy összetörte. Laza bőre miatt egyesek ijesztő kifejezéssel érzékelik a kutyát.

Személyiség és temperamentum

Sok évszázadon át a fajt családi gondozóként használták, így a nápolyi masztiff valóban odaadó, éber és hűséges kutyává vált, amely ódzkodik az idegenektől és toleráns az ismerős emberekkel szemben. Imád otthon maradni és szeretetet mutat a gyerekekkel szemben, de hatalmas mérete balesethez vezethet.

Lehet, hogy a nápolyi nem keveredik megfelelően más kutyákkal, különösen az uralkodó típusokkal. Ez azonban kijavítható, ha a kutyát fiatal korában társasági életre képezik.

Gondoskodás

Annak ellenére, hogy a kutyának nincs szüksége nagy testmozgásra, rengeteg hely szükséges az életéhez. Nem várhatjuk el, hogy az óriási nápolyi masztiff kis lakóhelyiségekbe kényszerítse magát. A fajta kedveli a szabadban, de meleg időben nem jár jól.

Csakúgy, mint más óriás fajták esetében, állategészségügyi, ellátási és étkezési számlái meglehetősen magasak lehetnek. A rögeszmés házi takarítóknak is kétszer meg kell gondolniuk, mielőtt ilyen kutyát szereznének, mivel a fajta gyakran rendetlenséget okoz az ételével és italával, és inkább nyáladzik.

Egészség

A nápolyi masztiff, amelynek átlagos élettartama 8-10 év, érzékeny az olyan főbb egészségügyi problémákra, mint a kutya csípő diszplázia (CHD), a demodikózis és a kardiomiopátia, valamint olyan kisebb aggodalmakra, mint a "cseresznye szem" és könyök dysplasia. Ezen problémák némelyikének korai felismerése érdekében az állatorvos csípő-, szem-, könyök- és szívvizsgálatokat javasolhat ennek a kutyafajtának. Azt is meg kell jegyezni, hogy a nápolyi masztiff tenyésztés általában császármetszést és mesterséges megtermékenyítést igényel.

Történelem és háttér

Az ázsiai és a közel-keleti óriási harci kutyák hagyománya szerint az ókortól kezdve léteznek nagy, izmos és hatalmas kutyák. Ezeket a kutyákat otthonok őrzésére, az állatállomány ellenőrzésére, valamint oroszlánok, elefántok és férfiak elleni harcra használták a csatában. Nagy Sándor (Kr. E. 356–323) néhány őshonos állatot elosztott az általa meghódított régiókban, és néhányukat rövidszőrű indiai kutyákkal keresztezte, aminek eredményeként a Molossus, amely számos modern fajta őse volt.

Ezeket a molosszus kutyákat a rómaiak megszerezték, miután meghódították Görögországot. Kr. E. 55-ben a rómaiak kedvelték Nagy-Britannia dühöngő masztiffjait, amelyek bátran harcoltak hazájuk védelmében. Ezt a két fajtát keresztezték, hogy kiváló fajta harci kutyát és óriási gladiátort állítsanak elő, amelyet általában "Mastininek" neveznek.

A fajtát Olaszország déli nápolyi területén tökéletesítették, amikor otthonokat és birtokokat őriztek. De a fajta kevéssé volt ismert a világ többi részén 1946-ig, amikor a kutyát Nápolyban egy kiállításon mutatták be.

Azonnali rajongás érezte a fajtát, és az olasz Dr. Piero Scanziani tenyészállatot hozott létre, hogy megmentse a kutyát a homálytól. Később kodifikálta a fajta szabványát, és azt kérte, hogy az FCI (Federation Cynologique Interantionale) és az olasz kennel klub ismerje el a fajt Mastino Napoletano néven.

A 20. század közepére az olasz bevándorlók számos európai országban és az Egyesült Államokban bevezették a fajtát, de csak 1973-ban alakult meg az amerikai nápolyi masztiff klub. Az American Kennel Club 1996-ban jóváhagyott egy szabványt, és 2004-ben a kutyát felvették a munkacsoportba.

Ajánlott: