Bálnavadász Ban Tapsolt A Japán Félreállása Ellenére

2024 Szerző: Daisy Haig | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 03:09

SYDNEY, 2014. április 1., AFP

Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) hétfőn kimondta, hogy Japán bálnavadászati programja tudománynak álcázott kereskedelmi tevékenység, és kijelentette, hogy vissza kell vonnia a meglévő bálnavadászati engedélyeket.

Egy "mélyen csalódott" Tokió azt mondta, hogy tiszteletben tartja a döntést, de nem zárta ki a jövőbeli bálnavadászati programok lehetőségét, Új-Zéland aggodalmának adott hangot Japán megpróbálhatja megkerülni a parancsot.

"Az ICJ döntése óriási szigonyt vet be a japán bálnavadászati program jogszerűségébe" - mondta Murray McCully új-zélandi külügyminiszter.

Ez még mindig döntést hoz Japánról, miután megemésztették ezt, vagyis annak megvizsgálására, hogy megpróbálnak-e olyan új, tudományos alapokon nyugvó programot kidolgozni, amelyet újból bálnavadászatba kezdhetnek az óceán déli részén.

"Feladatunk annak biztosítása, hogy diplomáciai beszélgetést folytassunk, amely visszatartja őket attól, hogy elinduljanak ezen a tanfolyamon."

Egy japán miniszter kedden megvédte a bálnavadászatot - amelyet egyesek fontos kulturális gyakorlatnak tekintenek -, de abbahagyta a részleteket, hogy Japán milyen lépéseket tegyen.

"A bálnahús fontos táplálékforrás, és a kormánynak a tudományos tényeken alapuló felhasználásának álláspontja nem változott" - mondta Joshimasa Hayashi mezőgazdasági, erdészeti és halászati miniszter sajtótájékoztatón.

"Gyorsan megvizsgáljuk az ítéletet, és gyorsan tanulmányozzuk (meghozandó intézkedéseket)" - mondta a Jiji hírügynökség szerint. Japán parti bálnavadászati programmal is rendelkezik, amelyre nem vonatkozik a tilalom.

Új-Zéland támogatásával Ausztrália 2010-ben az ICJ elé vitte Japánt, hogy ezzel befejezze az éves déli-óceáni vadászatot.

Tokiót régóta azzal vádolják, hogy kihasználta a kereskedelmi célú bálnavadászat 1986-os tilalmának jogi kiskaput, amely lehetővé tette a gyakorlat számára a tudományos adatok gyűjtését.

Japán 1988 óta megölt 10 000 óriási emlősöt a rendszer alapján - állítja Ausztrália.

A nemzetközi jog szakértője, Steven Freeland a Nyugat-Sydney Egyetemről azt mondta, hogy Japán egyszerűen átalakíthatja a bálnavadász programját a döntés megalapozása érdekében. Rámutatott, hogy az ICJ megerősítette, hogy a tudományos kutatás magában foglalhatja a bálnák megölését is - csak nem annyira.

"Japán problémája az volt, hogy nem vette kellő mértékben figyelembe a nem halálos kutatási módszereket, vagy nem igazolta a deklarált tényleges fogási számokat" - mondta.

"Japán ehelyett nagyon alaposan megvizsgálhatja, hogy (kutatási programjának) végrehajtása miért sértette meg jogi kötelezettségeit, és talán egy új bálnavadászati program megtervezésére és végül megvalósítására törekszik, amely figyelembe veszi ezeket az elemeket."

Japán azzal érvelt, hogy a JARPA II kutatási programja a bálavadászat életképességének vizsgálatát célozta, de az ICJ megállapította, hogy nem sikerült megvizsgálnia a kutatás módszereit bálnák megölése nélkül, vagy legalábbis kevesebbük megölése nélkül.

Masayuki Komatsu, a bálnavadász-kérdéssel kapcsolatban Japánban korábban folytatott főtárgyaló szerint Tokió az elmúlt évtizedben saját laza megközelítésének esett áldozatul.

"A bírósági eljárás és a meghallgatások során világossá vált, hogy Japán nem volt elég ambiciózus a tudományos kutatásában, mivel nem fogott annyi bálnát, mint amennyi az adatok megszerzéséhez szükséges" - mondta.

"Ennek eredményeként az egész kutatási bálnavadászati programot kereskedelmi vadászatnak ítélték meg."

A Hikosaemon néven emlegetett, elismert blogger és japán kérdésekkel foglalkozó társadalmi kommentátor szerint az a szűk kérdés, hogy a bálnavadász-program "tudomány-e", vagy sem, nagyrészt elmulasztotta a lényeget.

"Szerintem egyértelmű, hogy mindkét fél itt… álláspontjának erkölcsi igazolását kereste" - mondta az AFP-nek.

"Még akkor is, ha tudományos bálnavadászati programjával meg tudja oldani a technikai kérdéseket … Japánnak mérlegelnie kell, hogy megéri-e a kérdés által okozott növekvő PR-kárt."

Az irónia - tette hozzá Hikosaemon -, hogy a bálnavadászat kérdése sok japán számára önmagában nem különösebben fontos.

De az erőfeszítések "Japán démonizálására ebben a kérdésben olyan ostrom mentalitást váltottak ki, amely ezt a bálnák vadászatának és fogyasztásának jogával kapcsolatos kérdésből átalakította a különböző kulturális értékekkel rendelkező országok közötti méltányos bánásmód alapvető kérdésévé".

A 16 bíró közül 12 - köztük Oroszországból és Kínából érkezett - támogatta azt az ítéletet, amely Japánt az antarktiszi bálnavadászat leállítására kötelezte Japán sajtóértesülések szerint.

A négy bíró, aki ellenezte, a japán Hisashi Owada, valamint a francia, marokkói és szomáliai bíró volt. A 81 éves Owada, volt japán külügyminiszter-helyettes és az ENSZ nagykövete, Masako koronahercegnő, Naruhito koronaherceg felesége apja.