A Tudomány érvényességének Megkérdőjelezése Tényként

2024 Szerző: Daisy Haig | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 03:09

Miközben nemrégiben kerestem a bizonyítékokon alapuló információk szerepét az orvosi döntéshozatalban, Neil DeGrasse Tyson következő idézetére bukkantam:

"A tudományban az a jó, hogy igaz, függetlenül attól, hogy hiszel-e benne."

A nyilatkozatról az első benyomásom teljes egyetértés volt. A szakmai és a személyes életemet is meglehetősen merev tényszerű normák szerint közelítem, folyamatosan keresem a bizonyítékokat és vizsgálom a valószínűségét a fontos döntések meghozatalában vagy a nehézségek kezelésében.

További megfontolásokon arra gondoltam, hogy az állítás valójában mennyire bírja a „való” világot. Az emberi természet kétségbeesett igényt ad arra, hogy értelmezze azokat a dolgokat, amelyeket nem értünk. Csodálatos lenne, ha mindent, amit tettünk, kategorikusan el lehetne választani igaz vagy hamis állításokból. De a valóság azt diktálja, hogy ez ritkán fordul elő.

Gyakran találkozunk olyan dologgal, amiről nincs elegendő ismeretünk vagy információ. Amikor ezt tesszük, az oktatás és a tapasztalat kombinációját alkalmazzuk küzdelmeink során az ismeretlen megértésére. Ez akkor válik különösen hangsúlyossá, ha hiányzik egy adott téma tudományos megértése, és megengedjük, hogy a tapasztalat legyen a fő hozzájáruló tudásunkhoz. Amikor ez bekövetkezik, részt veszünk az úgynevezett „konformációs torzításnak”.

A konformációs torzítás akkor fordul elő, amikor információt keresünk vagy értelmezünk oly módon, amely megerősíti az ember előfeltevéseit. Az olyan kifejezések, mint a "hiszek", "gondolkodom", "ez számomra értelmes" vagy "logikus, hogy …" általában megelőzik a konformációs elfogultsággal járó kijelentéseket.

Például szinte minden kutyabeteg, akit látok, gallért visel. Az általam látott kutyás betegek közül soknak limfóma is van. Ezért arra a következtetésre juthatok, hogy a nyakörvek kutyáknál a limfómát okozták. Mivel nincs tudomásom olyan kutatásokról, amelyek célja a nyakörv jelenléte, mint kutyák rákos megbetegedéseinek független kockázati tényezőjének vizsgálata, állításom konformációs torzításból, nem pedig tudományos megalapozottságból származna.

Sajnos azok, akik nem rendelkeznek szigorú orvosi terminológiával, és a fiziológia vezetői, a csúnya marketing technikák célpontjai lehetnek, különösen az egészségükkel vagy háziállataik egészségével kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban.

Gondolok erre minden alkalommal, amikor egy új termékkel találkozom, amely azt állítja, hogy „méregteleníti a testet”, „tisztítja a rendszert” vagy „erősíti az immunrendszert”. Tudományos elmém tudja, hogy ezek a kifejezések teljesen értelmetlenek. Tudom, hogy a májam és a vesém már elvégzi az összes szükséges méregtelenítést és tisztítást. Tudom, hogy ha erősítenék az immunrendszeremet, az valószínűleg dühödten támadná a saját sejtjeimet.

Azért is küzdök, mert tudom, hogy a tudományos felfedezéseket a bizonyítatlan megfigyelések és elképzelések megkérdőjelezése támasztja alá. Amit tudományosan igaznak ismerünk, egy ponton ismeretlen volt. És akár tudományosan bizonyított fogalmak is megcáfolhatók további tanulmányozással.

Minden kutatási projekt, amelynek részese voltam, elvont fogalmakból, tapasztalatokból és gondolatokból származott. Azt tervezték, hogy megkérdőjelezzék, vajon a vizsgálatot kiváltó megfigyelések pusztán véletlenszerűen, vagy bizonyítékokon alapuló információk alapján történtek-e. Természetesen a tudományos okfejtés játszotta a legnagyobb szerepet a tanulmány tényleges megtervezésében, de a kezdeti hipotézis gondolkodásáért egy érdeklődő elme volt felelős.

A statisztika a mi barométerünk az elmélet érvényességének értékeléséhez. Amikor a statisztika szignifikanciát mutat, akkor a hipotézist igazságként fogadjuk el. Ha a jelentőség nem érhető el, akkor azt elutasítják, és tudományosan hamisnak tekintik.

A tapasztalatok azt mondják, hogy a statisztikai szignifikancia vagy jelentéktelenség elfogadása nem mindig a legpontosabb követendő út. A statisztikák manipulálhatók és a tanulmányok hibásak. Figyelemre méltó következtetéseket vonhat le a rendkívül kis mintaméretekből vagy furcsán megtervezett vizsgálatokból. Nagyra értékelem a tapasztalataimat és azt is, hogy mennyire fontos a betegekkel kapcsolatos döntések meghozatala, még akkor is, ha nem állnak rendelkezésre bizonyítékokon alapuló adatok annak igazolására, hogy elméletem helyes.

Igaz-e a tudomány, akár hiszed, akár nem? Érdekes kérdés elgondolkodni, még ennek a tudósnak is.