Tartalomjegyzék:

Hogyan állapítható Meg, Ha A Madarad Boldogtalan Vagy Stresszes - Hogyan Lehet Kedvtelésből Tartott Madarat Boldogan Tartani
Hogyan állapítható Meg, Ha A Madarad Boldogtalan Vagy Stresszes - Hogyan Lehet Kedvtelésből Tartott Madarat Boldogan Tartani

Videó: Hogyan állapítható Meg, Ha A Madarad Boldogtalan Vagy Stresszes - Hogyan Lehet Kedvtelésből Tartott Madarat Boldogan Tartani

Videó: Hogyan állapítható Meg, Ha A Madarad Boldogtalan Vagy Stresszes - Hogyan Lehet Kedvtelésből Tartott Madarat Boldogan Tartani
Videó: Hogyan állapítható meg a társadalombiztosítás-fizetési kötelezettség kiküldetés esetén? 2024, Lehet
Anonim

Írta: Laurie Hess, DVM, Diplomate ABVP (Avian Practice)

Bár a madártulajdonosoknak gyakran nehéz megmondani, hogy kedvence kedvence van-e, mivel a madarak általában elrejtik a betegség jeleit, a legtöbb madártulajdonosnak még nehezebb megmondani, hogy kedvenceik nem boldogok-e vagy stresszesek-e. A madarak minden bizonnyal érezhetik ezeket az érzelmeket, és elrejthetik őket, amíg ezek az érzések annyira szélsőségessé nem válnak, hogy fizikailag vagy viselkedésben is megnyilvánulnak. A madarak többféle módon képesek kifejezni a boldogtalanságot és a stresszt.

Hogyan mondhatja el a madártulajdonos, hogy madara stresszes vagy boldogtalan? Itt van néhány A kedvtelésből tartott papagájok stressz és boldogtalanságának gyakori jelei:

1. Harapás

Míg sok madártulajdonos félreértelmezi a madarak harapását agresszióként, ez a viselkedés gyakran a stressz és a félelem jele. A madarak gyakran harapnak, és megpróbálnak megvédeni magukat, ha félnek. Mivel a harapás a madarak fájdalmának vagy kellemetlenségének jele is lehet, egy hirtelen sokat harapni kezdő papagájnak teljes állatorvosi vizsgálatot kell végeznie annak biztosítása érdekében, hogy ennek az új viselkedésnek ne álljon fenn orvosi problémája.

2. Sikítás

A normál papagájok fajuktól függően hangos zajt adnak. A sikítás és a sikítás hirtelen növekedése azonban azt jelezheti, hogy a madár stresszes, boldogtalan vagy unatkozik. Ahogy a harapás is fájdalomra vagy kényelmetlenségre utalhat, ugyanúgy a sikoltozás is. Ezért minden olyan madarat, amely hirtelen sikítani kezd, állatorvosnak ellenőriznie kell, hogy nincs-e orvosi alapja ennek a viselkedésnek.

3. Csökkent vokalizáció

Míg a sikoltozás a madarak mögöttes stresszt vagy boldogtalanságot jelezheti, a csökkent hangosítás is. Azok a madarak, amelyek hirtelen kevésbé kezdnek énekelni, stresszesek, boldogtalanok, unatkozhatnak vagy betegek lehetnek. Elengedhetetlen, hogy minden hirtelen kevesebbet hangosító madarat minél hamarabb megvizsgáljanak, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a viselkedés megváltozásának nincs orvosi oka.

4. Tollszedés

A tollszedés a stressz és az unalom nagyon gyakori külső megnyilvánulása, különösen nagyobb fajoknál, mint például az Eclectus papagájok, kakadu és az afrikai szürke papagájok, de ez a kisebb madaraknál is megfigyelhető, beleértve a kváker papagájokat és a kedves madarakat. Néhány madár egy kezdő ok (pl. Hangos zaj vagy a házban történő építkezés) következtében kezd szedni, és akkor is folytatja a szedést, ha ez a kezdeményező inger elmúlt. A tollszedő madaraknak alapos orvosi vizsgálatot kell végezniük, beleértve a vérmunkát is, hogy segítsenek kizárni a betegség egyéb okait.

5. Öncsonkítás

Néhány nagyon stresszes vagy boldogtalan madár túlmegy a tollszedésen, hogy megrágja a bőrét, vagy akár mélyebbre ásson az izomban és a csontban, súlyos traumát okozva. Ezeket a madarakat nemcsak egy állatorvosnak kell azonnal megvizsgálnia, hanem anti-pszichotikus gyógyszerekkel is meg kell kezdeni őket és / vagy fel kell szerelni egy Erzsébet-kori gallérral (a kutyák által viselt „kúpokkal”), hogy megakadályozzák őket abban, hogy további károkat okozzanak, miközben a tulajdonos és az állatorvos próbáld meg kitalálni mi folyik itt.

6. Sztereotip viselkedés

Egyes fajok, de különösen a kakadu, a stresszt sztereotip viselkedésként nyilvánítják meg, mint például a lépegetés, a lábujjak kopogása és a fej lengése. Gyakran a madarak ezeket a viselkedéseket azért hajtják végre, hogy stimulálják magukat, mert unatkoznak. Bár ezek a viselkedések ártalmatlanok lehetnek, annak jele lehet, hogy a madár boldogtalan, és a tulajdonosoknak figyelniük kell ezekre a cselekedetekre, mielőtt rombolóbb tevékenységekbe kezdenének, például tollszedés vagy öncsonkítás.

7. Csökkent étvágy

Azok a madarak, amelyek annyira stresszesek, hogy depressziósak, kevesebbet fogyaszthatnak, és végül fogyhatnak. Mivel az étvágycsökkenés az orvosi betegség jele is lehet, az étvágy megváltozásával járó madarakat alaposan meg kell vizsgálni egy állatorvosnak, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem rejtegetnek-e alapbetegséget.

Mi okozza a stresszt a madaraknál?

Függetlenül attól, hogy miként fejezik ki a stresszt és a boldogtalanságot, a madarak, akárcsak az emberek, különféle okokból stresszel és boldogtalanná válhatnak. Sok papagájnak, különösen a rendkívül társas és intelligens fajoknak, mint például a kakadu és az afrikai szürkék, nagy figyelmet kell fordítani, és amikor nem kapják meg, unatkozni és stresszt szenvednek, és sikoltozhatnak, tollválogathatnak vagy öncsonkíthatnak.

Gyakran előfordulnak olyan környezeti változások, mint például egy nemrégiben új otthonba költözés, új emberek vagy háziállatok a házban, hangos zajok (például építkezés vagy mennydörgés), vagy akár a madár ketrecének a házban vagy a házban történő megváltozása a falakon lévő festék színe stresszt okozhat vagy felboríthatja a madarat. Ezenkívül a madár napi rutinjának megváltozása, például a tulajdonos ütemtervének megváltoztatása miatt felboríthatja a madarat. A beltéri madarak stresszt okozhatnak az ablakon kívüli ismeretlen vadállatok, például sólymok vagy mosómedvék látványától vagy hangjától is. Végül a fényciklus olyan változása, amely akkor fordulhat elő, ha egy madár ketrecét sötét helyiségbe költöztetik, vagy hirtelen fedetten tartják, eldobhatja a madarat. Alapjában véve, mivel a madarak ilyen megszokott lények, bármi, ami megváltoztatja rutinjaikat, megterhelheti őket vagy boldogtalanná teheti őket.

A hosszú távú stressz hatása egy madárra

A krónikus stressz és boldogtalanság hatással lehet a madarak fizikai egészségére, akárcsak az embereknél. Az állandóan stresszes és szomorú madarak kevesebbet esznek, fogyhatnak vagy táplálkozási hiányokat szenvedhetnek.

Azok a rendkívül szorongó madarak, amelyek tollat szednek és önmagukat megcsonkítják, tartósan károsíthatják tolltüszőiket, megakadályozva a toll újratermelését, és hegezve a bőrüket. Ezenkívül a reproduktívan aktív tojó nőstény madarak, például a cockatielek, nehézségekbe ütközhetnek, ha stresszesek vagy boldogtalanok. Ezek a madarak petesejthez köthetnek, így petéik beszorulhatnak a testükbe, és állatgyógyászati beavatkozást igényelhetnek gyógyszerekkel vagy akár műtéttel a tojásrakás érdekében. Végül, a krónikus stressz alatt álló vagy ideges madarak károsodhatnak az immunrendszer működésében, így fogékonyabbá válnak fertőzésekre és más betegségekre.

Hogyan segíthetünk boldogtalan vagy stresszes madarán

Ha gyanítja, hogy madara stresszes vagy boldogtalan, akkor többféle módon segíthet. A legfontosabb az, hogy megpróbáljuk kideríteni a madár szorongásának vagy szomorúságának okát, hogy kezelhető legyen, hogy a madár visszatérhessen a helyes pályára.

Nehéz lehet meghatározni a madár szomorúságának vagy stresszének pontos okát, de a madártudó állatorvossal vagy a madároktatóval való együttműködés betekintést nyújthat, és segíthet a tulajdonosnak gyorsabban megkönnyebbülni egy madár számára.

Azokat a madarakat, akik tollat válogatnak, üvöltenek vagy harapnak, mert unatkoznak vagy hiányzik a figyelem, interaktív játékokkal kell ellátni, valamint tévézni - vagy legalább rádióval hallgatni. Tulajdonosaiknak meg kell próbálniuk különös figyelmet és a lehető legtöbb időt töltenie a ketrecből.

A hangos zajtól vagy a külső állatoktól megrettent háziállatok ketrecét egy csendesebb, belső helyre kell vinni, az ablakoktól távol. A stresszes madaraknak, akiknek a ketrecét nemrégiben áthelyezték vagy lefedték, vissza kell költöztetni őket oda, ahol korábban voltak, vagy fedetlenül hagyni őket.

Ha a házban új háziállatok vagy olyan emberek vannak, akik stresszt okoznak vagy felidegesítik a madarat, a tulajdonosnak állatorvos vagy madároktató segítségét kell kérnie, hogy pozitív megerősítő tréning révén fokozatosan hozzáigazítsa a madarat az új egyedhez. vagy az új egyén hangja fincsi csemegével vagy kedvenc játékkal párosul.

A madarak pszichológiailag bonyolult lények, mivel nagyon okosak és társadalmilag nagyon rászorultak. Jól beállítva, megfelelő figyelem és mentális ingerlés mellett sok éven át fantasztikus háziállatok lehetnek. A madártulajdonosoknak azonban fel kell készülniük arra, hogy az öregedés és a szexuális érettségük során alkalmazkodjanak madaraikhoz és változhassanak velük; rá kell jönniük arra, hogy az emberekhez hasonlóan madaraik is élnek, gondolkodó lények, akiknek az igényei és vágyai az idő múlásával megváltoznak, és akiknek ennek megfelelően kell gondoskodniuk róla.

Ajánlott: