2025 Szerző: Daisy Haig | [email protected]. Utoljára módosítva: 2025-01-13 07:17
A petMD hosszú és lelkes vitákat folytatott a kutyafajtákról és a kutyák által elkövetett emberi támadásokról. A beszélgetés számos hozzászólója helyesen emelte ki a kérdés körüli megbízható adatok hiányát. A helyzetre adott politikai válasz azonban mindig fajta-specifikus jogszabály (BSL). Más szóval, tiltsa be az emberi támadásokban állítólag érintett fajta tulajdonjogát vagy korlátozza tevékenységét. Az önkormányzatok továbbra is ilyen szűk körűek, annak ellenére, hogy tanulmányok mutatják a programok hatékonyságát.
A Journal of the American Veterinary Medical Association nemrégiben közzétett 10 éves tanulmány eredményei tovább rávilágítanak a kérdés összetettségére. Meghatározza az olyan megelőzhető tényezőket, amelyek sokkal jelentősebbek, mint a fajta.
A kutatók megvizsgálták az USA-ban a 2000-2009 közötti 256 kutyaharapással összefüggő haláleset adatait. A következő statisztikákat állították össze a halálos támadásokban részt vevő tényezőkről:
- 87% -ban hiányzott egy cselekvőképes személy, aki beavatkozhatott volna
- Az áldozatok 45% -a 5 évnél fiatalabb volt
- Az áldozatok 85% -a csak véletlenül ismerte vagy nem ismerte a kutyákat
- A kutyák 84% -át nem ivartalanították
- Az áldozatok 77% -ának sérült képessége (életkora vagy egyéb körülményei) a kutyákkal való megfelelő interakcióra
- A kutyák 76% -át izolálták a rendszeres pozitív emberi interakcióktól
- A kutyatulajdonosok 38% -ának előzményei voltak a kutyák korábbi nem megfelelő kezeléséről
- A kutyatulajdonosok 21% -ánál előfordult, hogy a kutyákat bántalmazták vagy elhanyagolták
- A támadások 81% -ában a fenti tényezők közül négy vagy több érintett
- A kutyafajták 31% -a különbözött a média beszámolóitól
- A kutyafajták 40% -a különbözött mind a közegtől, mind az állatkontroll jelentéstől
- A kutyák csupán 18% -ának volt validált (DNS) fajtaazonosítása
- A támadásokban 20 fajta és 2 ismert vegyes fajta képviseltette magát
Ezek a statisztikák azt mutatják, hogy a kutyaharapással összefüggő halálesetek körüli tényezők többsége megelőzhető és nem kapcsolódik a kutyafajthoz.
Az első statisztika a támadások nyilvánvaló felügyeletének hiányát mutatja. A felelős kutya és áldozat szülői vagy gondozói felügyelete egészen biztosan megakadályozhatta volna ezeknek a halálozásoknak a többségét.
A kutyák 73% -át elkerített kültéri vagy beltéri területeken láncolták vagy izolálták. A kutyáknak csak 15% -a engedett barangolni. A támadások csaknem háromnegyede a kutya tulajdonosának ingatlanán történt. Az ezekre a területekre való belépés korlátozása számos támadást megakadályozhat.
Érdekes, hogy a veszélyeztetettnek ítélt idősebb áldozatok 67% -a kábítószer vagy alkohol hatása alatt állt, ami egy másik megelőzhető körülmény. Az áldozatok közül csak öten kerültek veszélybe Alzheimer-kór, demencia vagy kontrollálhatatlan rohamzavarok miatt.
A tanulmány jelentési hibái szintén zavaróak. A végzetes kutyatámadások mindig a média szenzációi és erősen jelentettek. Mégis csak abban bízhatunk, hogy a média és az érintett állat-ellenőrzési tisztviselők által a fajtaazonosításról szóló jelentések 60% -a pontos. És sajnos nem a média, hanem a tények ösztönzik a politikai döntéseket a fajta-specifikus törvényhozáshoz. E tanulmány alapján 20 fajtának és 2 vegyes fajtának szembe kell néznie a jogszabályokkal, és nem a jelenleg célzottakkal.
A tanulmány csúnya igazsága az, hogy rámutat az emberi viselkedésre, mint az emberek elleni kutyatámadások okára. A társadalmi felelősség nem szabályozható. Ezek közül a kutyatulajdonosok közül sokan korábban rosszul kezelték az állatokat, mégis a büntetések vagy következmények nem voltak megfelelőek ahhoz, hogy megváltoztassák a viselkedést. Érdekes lett volna, ha a tanulmány a fiatal áldozatok szüleinek korábbi viselkedését és történetét is megvizsgálta volna.
Az, hogy a felelősségteljes kisállattartás, a harapásmegelőzési oktatás vagy a kutyákkal kapcsolatos szülői felügyeleti oktatás széles körben hatékonyak-e, még nem bizonyított. Természetesen a fajta-specifikus jogszabályok nem jelentenek választ. Egy nemrégiben készült kanadai tanulmány kimutatta, hogy a falatokkal kapcsolatos kórházi látogatások számában nem volt szignifikáns különbség azelőtt és után, hogy a közösségek elfogadtak fajta-specifikus jogszabályokat.
Dr. Ken Tudor